Szicília körül

15.nap:

Utolsó hajózási nap. :-(
 Reggel korán indulnánk. A legénység fele alszik. A szél oldalról fúj, a hajó jobb oldala felől, kb.90 fokban. Ennek még lesz jelentősége a későbbiek folyamán.
 Az indulás általában a következőkeppen zajlik. Motor indul üresben, kormányos a helyén. 1-1 ember hátul, 1elöl. Hátsó kézbeveszik a köteleket, első ember parancsra leköti a mooring kötelet, bedobja a vízbe. Ha lesüllyedt, "Úszunk!" kiáltással jelzi, szabad az út. Ekkor hátul engdik a kötelet, majd fokozatosan bevonják. A kormányo sgázt ad, és elhagyjuk a helyünkket.
 A következő eseményeknek csak végén voltam jelen, a balesetet idején félálomban aludtam a szalonban.

 Az indulás most sajnos nem volt ilyen egyszerű. Mivel szemből fújt a szél nem volt különösebb jelentősége a hátsó kötleknek. lekötjük őket, és szinte rögtön bevonjuk.
Motor indul, mooring kötél leköt, vízbedob: "Úszunk!" Elindulunk lassan előre. Igen ám de a szél fúj kicsit oldalról. Elkezdi, lassan elfordítani a hajó orrát balra. Erre a kormányos gázfröccsel reagál. Nagyobb sebességgel, jobb az iránytartás. Nincs más választás gyorsan el kell hagyni a szűk helyet Ha lefújna a szél, akkor az a szomszeéd hajók kötelére sodor, ahonnan motorral önerőből nagyon nehéz a szél ellenében szabadulni. Hajónk utolsó két métere még bennt van a hajóhelyen, amikor is az általunk elhagyott helyet elkezdi kitölteni a két szomszédos hajó. Ekkor a hajó végétől 1,5 méterre lévő bal oldali korlát oszlopába beleakad a jobb oldali szomszédos vitorlás orrára erősített horgony. Kormányosunk látja ezt, kb. 20 centivel a beakadás előtt de már tehetetlen. 1 centin múlott, a kerek korlát belső felébe akad a horgogy ami így az íves horgony tövéig bevezeti a korlátot teljesen kiakaszthatatlanul. Megrántja a hajónk bal oldalát, elfordítva a hajónkat mégjobban. Elgörbül és kiszakad a korlát a hajótestből. Ezután már nem fog a horgony, kiakad. Mi pedig merőlegesen Balra rásodródunk a mooring kötelekre. Motort nem indíthatunk, ezt akartuk a gázzal elkerülni.

A helyzet kezelése: két-két ember eltartja hajónk oldalát a kikötött hajók orrától. Nem könnyű ez sem, pedig a mooring köteleik feszülnek a hajónk fenekének, ugyancsak eltartva hajónkat. Közben a jobb oldali szomszéd motoros kapitánya szól a kikötőmesternek, aki egy kis motorcsónakkal siet segítségünkre. Merőlegesen a szélre és a hajó hossztengelyére oldalra húzza hajónkat. Kihúz a mooriing kötelekről. Újra sebességbe tesszük a motort és elhagyjuk a veszélyzónát.

Ezután kb. 150 méterre megyünk tankolni, a gázolaj kúthoz. Innét is lefúj a szél, elsőre csak az egyik (far) kötelünket sikerül kidobni. 2.-3. próbálkozásra kidobjuk a közben megtoldott orrkötelünket. Így a kutas behúz minket a szélre merlegesen, a parttal párhuzamosan. Feszülten nézzük, ahogy pörög az óra, és mindenki magában az eseményeket elemzi.
Betankolunk 115 litert 154 euróért. Behúzzuk a köteleket, elagyjuk a kikötőt, majd vitorlát bontunk.

Cél: a kiindulási kikötő: Porto Villa Igiea Palermo.
Út közben végig szembeszelünk volt. Délben eláll a szél, reggelizünk, fürdünk. Utána nem sokkal delfinek játszanak mellettünk, nem túl játékosak, de azért ugrálnak, éa úsznak a hajó orra mellett. Vitorlás képek a hajóról. Motort indítunk, majd visszatérünk a vitorlákhoz. Közben kimentünk egy puffert a vízből. Negyedben megyünk egyik majd másik takkon. A szél erősödik, a hullámok nőnek, vágtatunk. Liftezünk föl-le. Néhány óráig így megyünk. Közben szendvicset majszolunk. Változik a szél iránya mégrosszabbra. Pontosan az uticélunk felől fúj. Ekkor úgy döntünk, nem akarunk éjjel érkezni a kikötőbe. Mivel a hullámok szinte teljesen meg-meg állítják a hajót, motort indítunk és egyenesen a célra megyünk. Este 6-ra kisimul a tenger, már csak 30-40 centisek a hullámok, közben bent folynak a rablórömicsaták, és fő vanília, majd a csoki "pudling".

Mire beérünk a kikötőbe este 8 óra. Először is tapasztaljuk, indulási helyünkre beálltak mások. Mi pedig más helyére álltunk. Felhívjuk a tulajdonost, hogy hova álljunk, ő kijön, de közben átálltunk egy újabb helyre. Megérkezve megnyutat, már jó helyen állunk. Vet néhány pillantást a korlátra, és kitűzi másnap reggel 9-re az átadást.

Hosszú nap volt. Volt benne minden. Utolsó napunk volt ez a vizen. Ilyenkor túránkat szokásosan egy közös kis vacsorával zárjuk. Néhányan az étterem előtt még eszünk valamit. Mindenki lezuhanyzik, szép ruhába bújik és indulunk a
kis helyi étterembe a kikötőnktől 5 percre. A többség tengeri izéket fogyaszt. Kardhal, polip, kagyló, rák.
Este fáradtan bújunk ágyba.

 

  

3.nap:

Az indulást pirkadatra tűztük ki ezért már reggel 4-körül többen felkeltünk. Először Kapitányunk, majd sorra egyre többen. Az indulás előtt megtörtént a zászlófelvonás is.(Bár a lengyel zászló csak később csatlakozott a magyarhoz.) A gyenge szélben előszőr mototrral mentünk, próbálva eltávolodni a parttól. Kint a vizen már tényleg jó szél volt, mindkét vitorlát használva néha az 5 csomót is súrolta sebességünk. A szerencsénk sajnos alábbhagyott. Mivel célunk a Lipari-szigetek volt, azon belül is Vulcano szigete így 75tmf várt leküzdésre. A nagy melegben többször indítottuk és állítottuk meg a motort várva a jó szélre. Első reggelink: kolbász, bagett, vaj tea, kávé, friss zöldség volt, így jól indult a nap, két nap szendvicsevés után.
Napközeben újabb sörök nyíltak, illetve "DMM" fröccsök tűntek el. Délután kettő körül váratlan esemény szinesítette a napot!

Nagyszámú delfincsapatot észleltünk tőlünk pár száz méterre. A 8-10 állat elkápráztatott minket. Dobtak hátast, csavart hátast-hasast, illet ve követték a hajó orrát, velünk együtt siklottak. Adri és én be is mentünk a vízbe. Nekik lehetm, hogy ez nem tetszett, mert néhány perc múlva etűntek. Vizben egyetlen egyet láttam, tőlem 20-30 méterre, de a sípoló csevegésüket végig  hallottam a vízben.

Vacsora: az otthonról jött alapanyagokból túrós csusza. Akkora adagot sikerült előállítani, hogy a hajnali ügyletnek is jutott bőven.


Éjjel jobbára motorral jöttünk közel 4 órán át.