HTML

Szicília körül

Útleírás, Hajónapló, Beszámoló

Két hét Szicília körül vitorlással.

Friss topikok

Naptár

július 2010
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív > >> 
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

4.nap

2010.07.10. 00:15 pikkuhattu

4.nap:

Előző estétől már sorra tűntek fel mellettünk a szigetek, majd reggek négytől, már Vulcanelló és Lipari is kibukkant. Az érkezés kb. reggel 6-kor volt. Horgonyt dobtunk a keleti öbölben, majd gyors reggeli után vízrebocsátottuk a dingit. Bekászálódtunk, majd két csoportban kimentünk a partra.
A fekete homokú strand szélén azonnal észrevettük a bugyogó tengert. Ettől a parttól kb. 20 méterre a parton  párja a "fortyogó" iszapfürdő. A szandált bakancsra, cipőre váltottuk, és megindultunk a kráter felé a csúcsra. A kicsi árusokkal teli utcákon túljutva megtaláltuk a 350 méteres vultkánra vezető utat. 2Eurós bódé állta utunkat, ahol befizetve a díjat tovább másztunk. Tény, hogy a vulkánon nem sok fa van, de az alsóbb régió bokrai még jól védtek a nap hevétől koradélelőtt. Közel egy óra alatt felértünk a fekete homokos, poros, köves úton. A látvány lenyűgöző volt, mindenki nézte a füstölgő fumarolákat és a beomlott krátert. Eltelt jó pár perc mire mindenkinek megjött a bátorsága a fumarolák megközelítéséhez. Éreztük a forró kénes füstöt, óvatosan kellett levegőt venni. Fotóztuk a szomszéd Liparit, a gázforráskat, a körülöttük lévő gipsz, és kén kristályokat, majd egyre felbátorodva, egymást a "füstben". A csapat végül ketté vált, egyik fele a csúcsig meg sem állt, másik fele lassan leindult. Beértük egymást a bodega melletti sörözőben ahonnan ismét ketté válva ki kenyérért, ki újabb sörért indult. kb 12-re értünk vissza hajóhoz. A nagy hőség elvette kedvünket, az iszapfürdőtől, de azért megnéztük maszkban is, a tenger alól feltörő bugyborékoló fumarolákat.
A vízben töltött időt kissé árnyalta az a néhány barna medúza ami jól meg is csípett többünket. Én jártam a legrosszabbul, mert engem a hajóra kimászás előtt talált állon, illetve nyakon a csípés. Elég kellemetlen volt, de valahogy túlélem.(Enyhe duzznat, illetve kipirosodás, később barnulás.)

Cél: Giardíni Naxos

Az indulást a köves talajon elakadt horgony hátráltatta, de a legénység a Kapitány irányatása alatt leküzdötte az akadályt fél óra erőlködés árán.

Újabb célunk a Messinai-szoros.
Jó szélben közelítettük a szorost, a közben elkészült a vacsora: Zsurek, és süti(köszi Pisti!)!

Naplementekor értünk a szorosba, ahol kissé segítő áramlat, és gyenge hajóforgalom fogadott. A bejárattól a kijáratig motorral mentünk, hogy világosban átérjünk. Ma éjjel is menni fogunk, így újabb éjjeli beosztás születik. Elhagyva a veszélyzónát vitorla meghajtásra állunk át. 10-15 csomós hátszélben 4-5 csomóval haladunk. Ketten maradunk ügyeletben, amikor váratlan dolog történik:

"Hej halászok halászok..."

Pontosan látjuk egy hajó bal oldalát kb. 2km-re, és fehéren villogó bóját tőle egészen távol. Amikor a piros fényű hajó és a villogó vonalától kb 200m-re vagyunk hirtelen újab villogó hagyja el a hajót. Még 4 perc a balesetig. Hirtelen megakadunk, megállunk, majd nem értjük mi van. Valami kitépi a kezemből a kormányt. Igen, az. Egy halászhálón akadtunk fel.

Láttuk, hogy a vízben alattunk a háló U alakban megfogta a tőkesúlyt. Mit volt mit tenni, meg kellett nézzűk, hogy is állunk. Kapitányunk azonnal bemászott a vízbe, nyugtázta, hogy a csiga, és a kormány nincs benne , csak a tőkesúly. Láttuik, hogy a halászhajó folyamatosan közeledik felénk. Vártuk, hogy majd ő szakszerűen kiszabadít. 20 perc után érkezett meg a segítség. Nem értettük hogyan, de kb. 1 perc alatt megértette a problémát, és hirtelen varázsütésre kiszabadultunk. Valószínűleg a háló felső feszítőkötelére, ha ráenged, akkor a háló lesüllyed, meglazul.

Megnyugodtunk mi is, hogy kiszabadultunk, és a halászok is, hogy hálójuk sértetlen. Utólag levontuk a tanulságokat. Ha piros fényű hajó körül (1tmf) látunk villogókat, akkor a villogó, és a hajó közt ne próbáljunk átmenni. A halászon a szabványos jel Juliette, piros körbevilágító az árbócán, és navigációs fények. A baj, csak az volt, hogy nem világítottak a navigációs fényei.

Megérkezés Naxosba reggel 4-kor. A szél eláll, iránya változó. Az éjjeli őrséget leváltva, Kapitányunk, lassan a széllel pirkadatra kormányozza be a hajót a kikötőbe.      


 

Szólj hozzá!

Címkék: medúza gipsz kráter vulkántúra halászháló vulcanó fumarola kénvirág iszapfürdő fortyogó tenger messinai szoros

3.nap

2010.07.10. 00:11 pikkuhattu

3.nap:

Az indulást pirkadatra tűztük ki ezért már reggel 4-körül többen felkeltünk. Először Kapitányunk, majd sorra egyre többen. Az indulás előtt megtörtént a zászlófelvonás is.(Bár a lengyel zászló csak később csatlakozott a magyarhoz.) A gyenge szélben előszőr mototrral mentünk, próbálva eltávolodni a parttól. Kint a vizen már tényleg jó szél volt, mindkét vitorlát használva néha az 5 csomót is súrolta sebességünk. A szerencsénk sajnos alábbhagyott. Mivel célunk a Lipari-szigetek volt, azon belül is Vulcano szigete így 75tmf várt leküzdésre. A nagy melegben többször indítottuk és állítottuk meg a motort várva a jó szélre. Első reggelink: kolbász, bagett, vaj tea, kávé, friss zöldség volt, így jól indult a nap, két nap szendvicsevés után.
Napközeben újabb sörök nyíltak, illetve "DMM" fröccsök tűntek el. Délután kettő körül váratlan esemény szinesítette a napot!

Nagyszámú delfincsapatot észleltünk tőlünk pár száz méterre. A 8-10 állat elkápráztatott minket. Dobtak hátast, csavart hátast-hasast, illet ve követték a hajó orrát, velünk együtt siklottak. Adri és én be is mentünk a vízbe. Nekik lehetm, hogy ez nem tetszett, mert néhány perc múlva etűntek. Vizben egyetlen egyet láttam, tőlem 20-30 méterre, de a sípoló csevegésüket végig  hallottam a vízben.

Vacsora: az otthonról jött alapanyagokból túrós csusza. Akkora adagot sikerült előállítani, hogy a hajnali ügyletnek is jutott bőven.


Éjjel jobbára motorral jöttünk közel 4 órán át.

 

Szólj hozzá!

Címkék: indulás delfinek zászlófelvonás széltelenség

2.nap

2010.07.10. 00:07 pikkuhattu

2. nap

"Nagy utazás, mintha nem a régi volnál,..."


Fantasztikus érzés reggel felébredni egy hatalmas hajón a Földközi-tengeren és kinézve a párás ablakon megpillantani Szicília szigetét...

A komp az induláshoz hasonlóan érkezéskor is 1 órát késett. A személyzet igen sürgetően kiterelte a félálomban levő utasokat a kabinokból a fedélzetre és már kezdődhetett is a kiszállás! A vezetőknek először meg kellett keresni az autókat, aztán a hajók mellett ácsorgó utasaikat. Miután ez is sikeresen lezajlott, elkezdtük keresni a yacht kikötőt. Kisebb nehézségek árán megtaláltuk: egy picike kis kikötő volt, igen kevés parkolóhellyel. A hajónk még nem volt a kikötőben, éppen Trapaniból hozták át, várni kellett. Találtunk két átmeneti parkolóhelyet és a társaság egy része felkészült Palermo felfedezésére.
Közben összeismerkedtünk egy helyi, kikötői "ragazzival", akinek jeleztük, hogy 2 hétre kellene parkolóhely 2 autónak. Pár perc alatt sikerült a korábban lehetetlennek tűnő küldetés, segítőnk "jutalma" 20 euro volt. :)
Kezdődhetett Palermo felderítése, a csapat egy része eközben a kocsiknál maradt. Folyamatos, 1.5 órás gyaloglás után, a katedrális előtt találkoztunk hiányzó 2 útitársunkkal, Halinával és Jasuval. Egy rövid városnézés és piacozás után visszatértünk a hajókhoz, ahol az ottmaradtak jelezték, hogy a hajót 5 körül vehetjük majd át. A fennmaradó időt bevásárlással töltöttük, ahol igen furcsa élményünk volt: a helyi szupermarketben a biztonsági őr próbált segíteni, ám "kedvessége" egyre tolakodóbbá vált. Felajánlotta, hogy 10 euroért elviszi a vásárolt cuccokat a hajóhoz. Miután udvariasan visszautasítottuk, átváltott arra, hogy "szívből jövő kedvességből" viszi el a holmit. A végén fizetés után úgy kellett elhajtani a bevásárlókocsitól..

Nagyon lassan telt az idő, ráadásul a kikötőben elromlott a vízszivattyú, így a hajó fedélzetét nem tudta tiszta vízzel leöblíteni a charter cég. Végül elfogadtuk a hajót sósan, így elkezdődött a holmik behordása.

Végül sötét lett, mire behordtuk az összes holmit és belaktuk a hajót. Úgy döntöttünk, hogy biztonsági okokból nem indulunk el sötétben, inkább Palermoban töltjük az éjszakát.

Közel két napos utazás után mindenki a "saját kabinjában" hajthatta álomra fejét.

Szólj hozzá!

1.nap

2010.07.10. 00:04 pikkuhattu

1. nap:

Az indulás előtt elkészítettünk fejenként 10 szendvicset az elkövetkező 48 órára. Ez megvolt egy óra alatt. A személyes dolgok összepakolása szintén egy órát vett igénybe. (Már akinek...)
Gazdagréten a két autó és az utasok fél 12-kor találkoztak. Az indulás éjfélre volt kitűzve és el is indultunk éjfél után 8 perccel. Elég sok lett a holmink, de minden befért. 4-4 ember az autókba. Mindkét autóban a hátsó ülés is telepakolva a két utas közt. (A padlizsánkrém otthon maradt az indulás sietségében, de István később mondta, hogy a hűtési problémák miatt ez szándékos volt.)
Az éjszakai utazásnak egy előnye biztosan van. Az, hogy nincs meleg. Az első megálló a magyar határtól 30-40 km-re volt. Később ezt újabb rövid követte. Szlovéniában 2 megálló, Olaszországban 3. Az út eseménymentesen telt. A GPS bizonyította rátermettségét a navigációban. Az autók közti folyamatos kommunikációt egy pár walky-talky oldotta meg sikeresen. Bármi fajta eltévedés nélkül érkeztünk a kikötőbe. Az Appenninek autóútja ismét elkápráztatott minket megannyi kanyarjával, viaduktjával és alagútjával. Az Opelben, a 10 óra utáni külső 35 fokot már a légkondi is csak kissé tudta enyhíteni. A kikötőbe érkezés időpontja 13 óra 15 perc. Ez egy 1250 km-es útra nem is rossz. Reméljük később nem kapunk csekkeket.

A kompkikötő Civitavecchiában nem volt vészes. Kicsit bánkódtunk hogy egy szemernyi árnyék nélkül kell kint állnunk a forró aszfalton a sorokban. Nem is volt olyan szönyű, miután ki-ki fagyiban, ki-ki a légkondícionált váróban lelt megnyugvást.
Kinyílt a két jégakkusör is :-) Közben beállt helyére a Zeus Palace (komp) is.
Délután fél négykor nyitott a bejelentkező ablak, ahol leadtuk az útleveleket ellenőrzésre, majd a két sofőr a komp közvetlen közelében főtt tovább az autókban, várva a kompfeltöltők uatsításait. Fél hat körül léptünk fel a kompra a mágneskapus ellenőrzés után. Bár nem érdekelte az őröket mi van nálunk, a sípoló kapura csak legyintettek. A sofőrök közben már megkeresték a szobát. Két kedves külső ablakos 4 ágyas szoba, saját fürdővel, szappannal, törülközővel. Délutáni alvás, majd a komp elindulása következik. Illetve csak következne, mert közel 1,5 órával csúszik az indulás. Én a hátsó teherkapuk fölött állva nézem a berohanó autók, kamionok sokaságát. Végül felhúzzák a rámpát, majd kihúzza a vontató az óriást, hét helyett fél kilenckor indul.

Az óriásról: 215m hosszú 25m széles, 6 szintes a fedélzete plusz az alsó raktér és a két emeletnyi terasz a tetején. Persze nem ez volt a leghatalmasabb hajó a kikötőben. Volt közel kétszer akkora is. De én még életemben nem utaztam ekkora hajón. Belső labirintusain, lépcsőin, és a külső erkélyein csak a harmadik körbejárás után igazodok ki. Megvolt a zuhany, a fogmosás. A többiek már szunnyadnak a légkondícionált kabinban. Nem ok nélküli a fáradtság, mert a mi sofőrünk végig egyedül vezetett, de a másik autóban is csak ketten váltottak. Most a legfelső szabadtéri szint alatt a bárban írom a beszámolót, este fél 11-kor. A tenger illata egészen más mint az előző 13 óra során az aszfalté. Kellemes szellő fúj és látni néhány csillagot is. 24 csomóval száguldunk. Wifi nincs, így a beszámoló csak később kerül publikálásra.
A várható érkezés reggel hét, Palermó.


 

Szólj hozzá!

Címkék: komp civitavecchia leutazás behajózás

süti beállítások módosítása